Tegnap késő délután véget ért a Personal Hungary, a HR-szakma legnagyobb szakkiállítása. Hogy mi volt a tanulság? Előbb egy ott készített fotóm, aztán alatta a folytatás...
Tapintható volt, hogy a HR-t is utolérte a web kettes forradalom. Egyelőre elsősorban a nagy multik használják ki az ebben rejlő lehetőségeket. Blogot íratnak a gyakornokaikkal, you tube-"gerillafilmet" készíttetnek PR-ügynökségeikkel (jó példa erre a Magyar Telekom: Gyula videója), virtuális állásbörzéken mutatják meg magukat. Igazából ezt egy előremenekülési stratégiának érzem. A mostani egyetemisták annyi forrásból képesek infót szerezni egy cégről, és annyira tudatosan használják a világhálót leinformálásra, hogy a munkaadóknak meg kell próbálniuk a frissdiplomások benyomását minden eszközzel pozitív irányba befolyásolni. Van is rá szakszó, ami inkább varázsszó: "employer branding", azaz munkaadói márkaépítés. Ez a legtrendibb téma manapság HR-es berkekben.Ugyanis nem csupán a végzősöknek kell a cég kegyeiért udvarolniuk, hanem fordítva is működik a csábítás. Ebben az új HR-es világban a toborzás és a marketing kezd összecsúszni. Jellemző, hogy több nagyvállalatnál e két munkakör betöltői közösen terveznek toborzási kampányokat.
Egy új munkavállalói típus körvonalait is megrajzolták a HR-tanácsadók. Az "Y" generációként definiált új, „kreatív munkaerőt”. Jellemzője: rugalmas munkaidőben és projektközpontúan gondolkodik, fontos számára a munka/magánélet egyensúlya, a cég hírneve, az értelmes munka, életének a része a legújabb technológia és kommunikáció (facebook, iPhone, youtube). Ha kell, bátran vált munkahelyet, folyamatosan képzi magát, személyes előrehaladást akar a cégen belül.
Ismeretségi körömbe pillantva akadnak ilyen huszonévesek. Egyetemet végzettek, vág az eszük, lelkesek, szomjaznak a kihívást jelentő munkára, ám nehezen tűrik az üresjáratokat, a monotóniát. Úgy tűnik, egyre több HR-es és cégvezető felismeri, hozzájuk máshogy kell közelíteni és más eszközökkel lehet őket elcsábítani, megtartani, mint az idősebb, a biztonságra jobban törekvő, a stabil kereteket jobban szerető dolgozókat.
Szóval a harc tovább folyik a tehetségekért, akik a cégek biztos utánpótlását jelentik. Csak újabb terepen, újabb eszközökkel. Számomra erről szólt az idei Personal Hungary.
